Karácsonyi készülődés: visszaszámlálás

 
Nem tudod, hogy mennyi időd van még az ajándékok beszerzésére, karácsonyfadíszek elkészítésére? Ne aggódj, a megoldás egyszerű! :)

www.xmasclock.com

Csak kattints az oldal linkjére valahányszor tudni szeretnéd, hogy még hány nap, óra, perc van hátra az év legszebb ünnepéig, a karácsonyig! ^^
A készítők egy kis játékosságot is tettek az oldalra, ugyanis Te magad irányíthatod a hópelyheket, hogy éppen merre felé hulljanak... :)

Napló: Állatszeretet

Mióta kint voltam Olaszban, azóta sokkal elkötelezettebb és sokkal védelmezőbb vagyok az állatokkal szemben. És ebben legnagyobb szerepet az játssza, ahogy vendéglátóim bántak az állatokkal. Ahogy anyuka kifejtette a véleményét arról, hogy mennyire nem bírja őket és én ettől minden alkalommal olyan ideges és dühös lettem. Főleg, mikor arról beszélt, hogy el kéne tenni láb alól a macskákat. Csupán pár éve éltek ők abban a házban, azok a macskák pedig sokkal régebb óta járták azokat az ösvényeket át a kertjükön! Nem mondhatja a macskának, hogy márpedig neki másik útvonalat kell keresnie, ha a-ból b-be akar eljutni, mert ő ezt nem nézi jó szemmel. Nem mintha olyan hű de sűrűn találkoztunk volna össze azokkal a bizonyos macskákkal. Bár azt kívántam, hogy jöjjenek sűrűbben, és csak idegesítsék anyukát, ugyanakkor nem akartam, hogy a közelében legyenek, mert tényleg képes lett volna eltüntetni őket zokszó nélkül.

Volt pár vicces szitu, amiről anyuka a mai napig nem tud és ez így van jól. Haha. Mikor a macska az erkélyen mászkált és felágaskodott az ablakra, én pedig mellette ültem bent a kanapén és magamban röhögtem a szitun. Vagy mikor a két macska ott ücsörgött nagyon sokáig a kertben. A kert egy nagy dombos rész volt, tele növényekkel, meg két olajbogyófával és ők ott kuksoltak, néztek befelé az ajtón. Annyira édesek voltak! De persze nem rohanhattam ki és simogathattam őket agyon, mert ott volt anyuka... Pedig a kisgyerek odavan az állatokért. Ha meglát egy macskát, azonnal elkezd rohanni felé és kiabálja, hogy cica, cica! Nagyon aranyos. Ha kutyákról van szó, azokat meg még jobban imádja, bár persze tart tőlük, de ez jogos. És ha volt lehetősége, akkor én hagytam is neki, hogy játsszon az állatokkal. Mert miért kell eltiltani tőle? El van szegény tiltva elég sok dologtól... Grr.

Én nagyon szeretem a macskákat és kutyákat. Általános iskola 3. osztályában költöztünk kertes házba, ha jól emlékszem, addig lakásban laktunk, szóval állatunk nem volt. Bár egyszer sikerült egy cicát kikönyörögnöm anyuéktól és aztán ő jött velünk a kertes házba is. A mamámnál volt mindig valami állat. Nagybátyámnak volt egy németjuhásza, őt imádtam, bár sokszor be volt zárva sajnos és aztán eltűnt és nem került elő. A mama inkább macskás típus. Mindig volt cica nála. Egyszer volt nekem is, nővéremnek is "sajátja". Nekem egy fehér, és Monti-nak neveztem el, a Monteverest fehér hegycsúcsairól, nővéremnek egy fekete színű volt, de már nem emlékszem hogy hívták. Sajnos az én cicám aztán nem sokkal elpusztult. Lett helyette másik, de nagyon félénk cica volt. :( Volt egy időszak, mikor a nagyinál több, mint 10 macska volt egyszerre. Nem tudom miért, de szeretett kóbor cicákat befogadni, talán ezért. Sajnos megbetegedtek és elpusztultak. Utána vörös cicák voltak, és utánuk megint vörösek. Most egy cica van csak. Ketten voltak, de Garfield (vörös, hosszú bundája miatt) eltűnt egy ideje. :(

Nálunk is volt már egy pár cica. Miután meglett a kutyusunk, Tappancs, a másik mamám kutyáját is idehoztuk, Alexet, de ő elszökött és eltűnt. :( Aztán egyik nyáron Diósdon voltunk esküvőn és volt pár cica ott, közülük hoztunk el kettőt, egy fekete perzsát és egy cirmost. A kis feketét Tappi folyton a szőrénél fogva hurcolta, mint valami plüssállatot. Nem bántotta, csak ide-oda cipelte. Szegényke elég félénk és gyengécske volt, nem élt sokáig. Nagyon sajnáltam. A cirmossal nem emlékszem már mi történt. Aztán rá pár évre anya hozott haza egy cicát, egy fehér-cirmost. Már felnőtt cica volt, de szerettem nagyon. Legutóbb pedig 2 vagy 3 éve lettek cicáink. Két picike. Loszti (mert eleinte alig láttuk, folyton elbújt, a lost szóból), a másik pedig végül a Pácsó nevet kapta. Tudom, röhejes... :D Sajnos mindkettő elpusztult mialatt én Olaszországban voltam... :"( Nagyon hiányoznak. Annyira szerettem őket.

A KÉPEK MEGTEKINTÉSÉHEZ KATTINTS:

Napló: Életjel

Karácsonyi zene bekapcs és írjunk egy kis blogot...

Az utóbbi pár napban nem voltam valami aktív. Egyrészt, mert Halloween volt és rákészültem, másrészt sokszor nem voltam itthon, meg hasonlók... Mindig akad valami, ami elvonja a figyelmem.

A halloween tök jól zajlott szerintem. Faragtunk tököt, megcsináltam a kis lámpásaimat, szám szerint öt darabot, azóta is kint lógnak a bejárati ajtó fölött. :) A poszt végén rakok be képeket is majd róluk, mert tényleg büszke vagyok rájuk. Az ablakomra is sok mindent csináltam, szellemkastély, szellemek, denevérek, minitemető, etc... irtó klasszul nézett ki. :) Még ma is hallottam, ahogy elbattyogtak az iskolások az ablakom előtt ebédre menet, hogy milyen klasszul néz ki. :D Igazán jól esett. Már az esetek többségében inkább kinyírnám a kis nyavalyásokat... xD Viszont sok mindent nem csináltam meg végül az eltervezettek közül. Akartam girlandokat csinálni, de végül nem volt kedvem, ahogy a kis pálcikás dolgokhoz sem. :/ Majd talán jövőre. Ma a díszeket le szedtem az ablakomról. Úgy terveztem, hogy a következő téma a Supernatural lesz, de még nem biztos. A három főszereplőről készült mintát kiraktam, de a többiben nem vagyok biztos. Még talán egy felirat, meg a véres tenyérnyom kikerül.

A halloween lezártával már ezerrel a karácsonyon jár az agyam. :D De ezt majd egy külön bejegyzésben tárgyalom.

Nagy Mentalista lázban égek. Nagyon szeretem a sorozatot, a főszereplő karaktere elképesztő. És tudom, hogy elcsépelt a fő szál, főleg 5 évad után nagyon unalmas, hogy még mindig Red John után nyomoznak, de én nem bírom megunni. Most az 5. évadot bújom, és szerintem csak egyre izgalmasabb lesz a sorozat. :)

És akkor most jöjjenek az ígért képek... olvass tovább!!

Karácsonyi készülődés: az első ajándék

Barátnőm a szülinapi és karácsonyi ajándékát egyben fogja kapni úgy döntöttem... Amúgy is egész közel van a két ünnep egymáshoz. Na. És az első ajándéka meg is van! Sokat gondolkodtam, hogy mit lehetne... Most lemezt nem akartam, mert abból nem tudtam volna amúgy sem választani, mindketten rengeteget szeretnénk magunkénak tudni... :D Ezért arra gondoltam, hogy egy naptárat fogok neki adni. Kitűzői vannak, bögréi is, a jegyzetfüzeteknek nem vagyok híve, úgyhogy nagyjából mindent kilőttem. Maradt a naptár. Találtam egy ilyen is mini naptárat, amiben a napok is szépen látszanak, valamennyit jegyzetelni is lehet bele, de ami a legtutibb benne, azok a képek! Nagyon tetszenek a képei. :) És 2014/2015-ös, ami elvileg azt jelenti, hogy valameddig 2015-ben is lehet használni, nem igaz? xD Na mindegy. Ez lesz. Meg kap majd még mellé egy kis mécsest, amit én fogok megcsinálni üvegfestékkel, cuki mintákkal díszítve. Meg is találtam már hozzá azt hiszem a megfelelő képet, amit rá fogok festeni az üvegre. De még gondolkozom rajta. Majd halloween után akarok a mécseseknek nekifogni, addig még lesz időm átgondolni a tervet. Pontosítani.

Másik barátnőmnek viszont nem nagyon tudom mit adjak... :/ Talán keresek majd valami szép sálat, kendőt, vagy valami hasonlót. Karácsonyig még egyszer elkéne mennem Pécsre és ott körülnézni. Ebben az esetben nehezebb a döntés, mert barátnőm nem igazán abba a kategóriába tartozik, mint mi. Nem szereti azokat a zenéket, mint mi. De majd kiokoskodom. Mint mindig.

Nővéremnek már egy része megvan, meg majd lehet, hogy valami könyvet kap, mert mondta, hogy van egy pár könyv, amit szeretne beszerezni vagy ajándékként megkapni. Kikérdezem és meglátjuk. :) Hopp, eszembe jutott! A minap egy szuper, az egyik kedvenc boltomban voltunk, ahol mindig nyálcsorgatóan kinéző dolgok vannak és nővérem több tárgyról is megjegyezte, hogy milyen jól néz ki, így még az is esélyes, hogy onnan kap valami cukiságot. :) De hogy a millió kis apróság közül hogy fogok választani... Biztos, hogy élvezni fogom, ugyanakkor a pokolra is fogom kívánni a karácsonyt, de nem érdekel. A halloween után a karácsony a kedvenc időszakom. ^^

Napló: Saturday

Ma egész nap az új Glee számaimat hallgattam. Elsősorban a Beatles feldolgozásokat. Egyszerűen fantasztikus az összes dal. Let it be, Here comes the sun, Help, All you need is love, Hey Jude. Másrészt a The Quarterback epizód dalait hallgattam még. If I die young, I'll stand by you, Makes you feel my love. Szívfacsaró az összes. Persze ezek mellett egy csomó másik dalt is leszedtem. Yesterday, My dark side, It's time, Mamma mia, Next to me, Wings, Don't speak, Blow me one last kiss, Chasing pavements, Locked out of heaven, etc.

 

És szuper jó hangulatba hoztak a pakolászásomhoz. Mert tudni kell rólam, hogy folyton pakolok. Régen mindig olyan voltam, aki elrakott minden kis kacatot, szóval lett egy hatalmas adag lom felhalmozva a szobám minden szegletében. Szekrényekben, dobozokban, fiókokban, mindenhol. Nos, miután hazajöttem Olaszból, az volt az első, hogy a szobám tartalmának felét kidobtam a francba. Olyan felszabadító érzés volt! És bár azok eltűntek, még mindig úgy érzem, hogy zsúfoltság van a szobámba, de hiába pakolok és pakolok, ez sehogy sem szűnik meg. Pár napja a szekrényem polcait pakoltam át, ma a vitrines részt pakoltam át, onnan is jó adag cuccot kidobtam. Viszont így is sok minden maradt és hogy ne kelljen azt bámulnom, fóliát ragasztottam az üvegre, így nem látni annyira be és nem olyan zavaró. Igazából egész jól néz ki. Eredetileg üvegfestékkel akartam valami mintát rá, de azt hiszem maradok ennél a verziónál. A legjobban a szekrényem tetején lévő doboz hegyek zavarnak. >.< Ki akarom őket paterolni valahova!! A legtöbb ruhával van tele, de van köztük kacatos is. Lehet, hogy holnap nekikesek és csinálok velük valamit. Menniük kell és kész.

Megnéztük nővéremmel az American Horror Story eddig lement 3 részét az új évadból. Az alapötlet tetszik, mert szeretem a boszorkányos témát. Viszont a frankeinstein-es cucc az gáz! Meg a csaj, Zoe... fúj. Borzalmas karakter. Egy ostoba picsa, pont, mint az előző évadokban... Awesome. 

Jessica Lange mint mindig, most is csodásan fest és elképesztő. Már csak ő miatta érdemes nézni a sorozatot. Sara Paulson a 2. évadban nem volt kedvencem, de itt eddig nem rossz, sőt. Remélem megmarad jó karakternek. Emma Roberts meg elmehet a francba. Eleve utálom a csajt, szerintem rossz színész is, a karaktere borzalom. Ugh.

Hát úgy egyenlőre ennyi róla a véleményem... Majd később még úgyis írok róla.

Megnéztem ma a The Internship című filmet, ami ugye arról szól, hogy két hapek elveszti az állását, eléggé le vannak égve, kilátástalan a helyzetük, egyszer úgy döntenek, hogy jelentkeznek a Google-höz munkára. Persze semmit nem értenek a számítógépes cuccokhoz, értékesítőként, házalóügynökként dolgoztak előtte... De klassz film. A hangulat szuper, a környezet, díszlet szuper, a színészek is. Mikor elmennek bulizni és végül egy sztriptízklubhoz hasonló helyen kötnek ki, na az meg egyenesen csúcs volt. :D Valamiért a gyengéim az ilyen csapatépítős, barátkozós filmek, ahol a főszereplők eleinte bénák, de a végére ők válnak a legmenőbbekké. A vége különösen jó lett. Kellemes hétvégi kikapcsolódás volt.

Napló: Kat-tun

A Kat-tun volt mindig is a kedvenc Johnny's-os bandám. Emlékszem még arra a napra, mikor először láttam és hallottam Kat-tun-t. A "Lips" volt az első videó, amit véletlenül találtam youtube-on. Szerelem volt első látásra és hallásra. Utána évekig nem tudtam leállni róluk, magamba szippantottam mindent, amit kiadtak, megnéztem minden filmet, sorozatot, amiben szerepeltek. De tényleg, egyik banda sem tudott rám akkora hatással lenni, mint ők. És bár hatalmas rajongója voltam a News-nak is, az a szerelem is eltörpülhetett Kaméék mellett. De aztán kezdett szétfoszlani a rózsaszín köd, megláttam, hogy mennyire szar életük van Johnny's-os előadóként, hogy mennyire be vannak börtönözve. És ez hatalmas hatással volt rájuk. A kezdeti nagy drukk, ami bennük volt elmúlt és látszott rajtuk, hogy a hátuk közepéig sem kívánják már az egészet. Persze kivéve talán Junno-t, rajta mindig látszott, hogy szívét-lelkét beleöli mindenbe, amit mondanak neki... De Jin látványosan leszarta az egészet. A koncert dvd-n is látszik, hogy mennyire nincs ott lelkileg, mennyire nem érdekli az előadás. Kame és Jin volt a nagy páros mindig, mindig ők álltak a középpontban, ő értük őrültek meg legjobban a rajongók, de már az a páros is felbomlott, le sem tagadhatták, hogy kezdenek tönkremenni. És az sem segített rajtuk, hogy egyre szarabb dalokat írtak nekik. Az első 3 évben fantasztikus dalokat kaptak, amik mindig is kedvenceim lesznek, sosem fogom elfelejteni a szövegeiket, annyira meghatározóak voltak. És hihetetlen, hogy 3 év alatt elmúlt a tűz, ami addig bennük égett. A 2009-es évben, mikor a One Drop és a Rescue kijött már nem voltak a régiek, a számok is rosszak voltak, a koreaográfiák is, a videók koncepciója is. Mert akkoriban jött be nagyon ez az elektronikus vonal, ami egyáltalán nem a Kat-tun stílusa, de mégis rájuk erőltették. Nem volt jó ötlet. Meg a videókban is a fényűzés, giccs volt előtérben. Blöeh. Bár minden még ez előtt, a White Xmas környékén romlott el... Akkor hirtelen akkora törés következett be a bandában, hogy tudtam, hogy nem lesz jó vége. Próbálkoztak, erőltették a dolgokat, hátha rendbe lehet hozni, de nem tudták. A Love yourself mint valami utolsó segélykiáltás, de ez sem tudta helyrehozni őket. És aztán bumm. Derült égből villámlás, Jin-t eltüntették a képből. Vagyis... szerintem akkor telt be nála végleg a pohár és döntött úgy, hogy leszarja a Johnny's-t, meg a durván szigorú szabályaikat és végre elkezdi élni a saját életét. Nem hibáztatom érte. Bár baromi dühös voltam rá. De most már persze megértem. Ha Johnny's-os vagy, akkor nem te irányítod a sorsodat, hanem ők döntenek róla. A családról meg feledkezz csak el nyugodtan, mert az sosem lesz. Hát... Jin lehet, hogy csúnyán pórul járt, hiszen a Johnny's elzárt előle minden kaput a zenei világ felé, de most már helyrejöttek látszólag a dolgai. Csinálja a zenéjét, és remélhetőleg boldog a családjával. Kaméék meg próbálkoztak tovább. A Going-gal bár sikerült valamiféle előrelépésre szert tenniük, az a kislemez ütős lett, imádom a számot. És az a szomorú helyzet... hogy ez volt az utolsó olyan daluk, ami tetszett. Bár a Change your world sem nevezhető szemétnek, de nem igazán az én műfajom. :/ Ahogy az Ultimate Wheels sem. Hallgattam őket egy darabig, de hamar meguntam őket és azután nem nagyon nézelődtem feléjük... Bár letöltöttem utána megjelent lemezüket, de sosem hallgattam meg. Azóta megjelent 7 kislemezük és egyiket sem hallottam. És tegnap pedig hidegzuhanyként ért a hír, miszerint még egy taggal kevesebben lettek. Koki-t is kivágták a bandából. Gondolom most nála telt be a pohár. Állítólag a szabályok sorozatos megszegése miatt távozott, és el is tudom ezt hinni, hiszen ő nem egy kisangyal. De pont ezért imádja őt minden Kat-tun rajongó! Ő volt a bohóc, a szexi, vadóc rapper, aki a koncerten a szólója közben végigmotorozta a Tokyo Dome-ot! Akinek a szólószámai tele vannak káromkodással, de ez senkit nem érdekel, mert ő Koki Tanaka. És mi imádjuk őt. :( És most már ő sincs... Ki fogja a rappet most őszintén helyette csinálni? Kame semmiképp, ő túl lágy hozzá, Junno meg még annyira sem, ő egy édes kis plüssmackó, akit az ember egész nap szorongatna. Ueda sem, ő túl feminin hozzá, a hangja sem jó raphez. Yuichi... Tudom, hogy ő szokott rappelni a számokban, és egész jó, de Kokinak van meg hozzá a hangja és a stílusa. Nem tudom mi lesz velük... Teljesen elvesztek. Előbb a News-ból távozott hirtelen 2 tag (bár ők szabad akaratból) és azóta is csak döglődnek, most meg a Kat-tun lett 4 tagú és félek, hogy nem tudják majd folytatni. Nem lesznek elég jók a dalok, nem veszik a lemezeiket és Johnny lecseréli őket valami új bandára... És ezek az új Johnny's bandák gázosak, komolyan. :(

2011 elejéig minden kislemezük platina lett, azóta csak egyszer érték ezt el. Egyre fogy az eladási számuk... Az első kislemezüket 2006-ban több, mint 1 millióan vették meg, a legutóbbit 147 ezren. A 2012-es lemezt csak 133 ezren, míg az első lemezt több, mint 700 ezren. Oké, tudom, válság van... De AKB48, meg a többi szutyok lánybandán ez mégsem látszik meg... grr...

A Going! lemez ott csücsül a lemezeim között és mindig emlékeztetni fog a szép időkre. Mikor még Tatta hitotsu no koi-t néztem, meg Yukan Club-ot és még volt Akame és arról álmodoztunk, hogy minél előbb Japánba megyünk egy Kat-tun koncertre...

hat bohóc örökké ♥

My music: The Quarterback