My music: 티오 - 거짓말 (T.O - Lie)

T.O (티오) az M.Pire nevű 7 tagú koreai csapat tagja. A szóló kislemeze nem régen jelent meg és ez az egyik szám róla. A címe 'Lie'. Őszintén, én nem vagyok M.Pire rajongó. Talán egy számukat hallottam, azt is nagyon régen és egyáltalán nem emlékszem rá... Így azt sem tudtam, hogy ki az a T.O, mikor elkezdtem hallgatni ezt a dalt. Nem leszek ettől hirtelen M.Pire vagy T.O rajongó, de ez a szám valami fantasztikus! Már legalább 20szor meghallgattam egymás után, mert nem tudok betelni vele. ^_^ Ez egy szomorú szám, de T.O-nak olyan erőteljes a hangja, ez az, ami megfogott végülis benne.

My music: Miracles in December

EXO "Miracles in December". Baekhyun hangja egyszerűen tökéletes... Elhallgatnám egész nap. :) Chennek is csodás hangja van, de az, hogy ő énekli a legtöbb részt a kínai és a koreai verzióban is, számomra kicsit sok. >.< A többieket is szerettem volna még többet hallani, de nem panaszkodom, mert a két dal egyszerűen tökéletes lett. :) Végre olyan, amilyennek lennie kell. Kicsit elhúzódtam az EXO-tól a "What is love" videójuk óta, de jó visszatérni hozzájuk. Ez a dal mindenképp kell a karácsonyi válogatás lemezemre!

  

(az első videó a koreai, a második a kínai verzió)

My music: a brit csodahangú

Teljesen oda vagyok James Arthur lemezéért. Oké, elég elvont lett az anyag, és nem is igazán az én stílusom, de mégis, imádom az összes dalt.

Az Impossible-t ugye nem kell bemutatnom. Ahogy a You're Nobody Till Somebody Loves You-t sem, hiszen állandóan adják a rádióban. De az összes többi dal is... wow. James különleges hangja ezekkel a különleges dalokkal ötvözve... nem is tudom mikor volt ilyen élményben részem.

Főleg a Recovery című dal során. Számomra kicsit nehezen értelmezhető, hogy mit akar a dallal elmondani az énekes, de így is csontig hatoló.

A Get Down egy tipikus szomorú dal, ami a halandóságról szól, a maga nagyon fülbemászó módján.

A Lie Down nem lesz a kedvenc dalom, de el kell ismernem, hogy őrült jó szám. A címéből talán sejthető, hogy igen, a szexről szól. Nem szarozik, csak belevág a közepébe. Nem akar házasságot, nem akar cuki összebújós éjszakákat, csak meg akar kapni.

A New Tattoo olyannyira belemászott a fejembe, hogy hihetetlen. Függője lettem. Ebben a számban nagyon eredeti módon írja körbe a szerelmet a szöveg. Úgy visellek, mint egy új tetoválást, a desing-t, a vágyat, és nem akarom eltüntetni.

A Roses ismét egy szerelmes nóta, egy duett méghozzá. James partnere Emeli Sandé, akinek tudjuk milyen fantasztikus hangja van, így sejthető, hogy a dal is fantasztikus. Az illata, mint a rózsáé, két fiatal szerető a tengeren, oly keserű és oly édes.

A Supposed című dalt én egy friendzone dalnak értelmeztem, abból kiindulva, hogy a dalban azt mondja "és most a barátod vagyok", aztán a refrénben azt énekli, hogy ezt az egészet akkor kellett volna neki elmondani, mikor még közel volt hozzá, így kellett volna tennie. De sosem voltam jó a versek értelmezésében, így lehet, hogy valami félrenéztem. Mindenesetre a refrént imádom. A zenei aláfestés elképesztő.

Suicide. Ó, a kedvenc számom. Túl sok lett számára az, hogy csak szeretett és szeretetet adott, de cserébe csak elvettek tőle és lassan, gyengéden halálba kergették. És ha bárki kérdezi, hogy hogyan halt meg, ne köntörfalazzon a lány, csak mondja ki, hogy ez bizony öngyilkosság volt. Szuper dal, de a mondanivalója kicsit sok nekem.

A This Is Love? című dalban a szerelem felfedezéséről van szó. Furcsa, új számára az érzés, amit érez és ezt kérdezi, hogy ez tényleg szerelem? És valakinek különleges kötődése lehet a fegyverekhez, mert itt is szóba kerülnek. "Te tartod a füstölgő pisztolyt, szóval célozz és lőj!"

A Certain Things szintén egy duett, mégpedig a Chasing Grace nevű formációval, akikről viszont nem tudok túl sokat. Egy srác és egy szőke lány alkotják, ez bizonyos, a google képtalálatok alapján. A dal szintén a szerelemről szól.

A Smoke Clouds ködös számomra, mint egy füstfelhő. A szövege nagyon költői és drámai. De még fejtegetnem kell. Ez van. Mindenesetre klassz kis akusztikus dal.

Flyin'... csodálkoztam is volna, ha egy ilyen dal nem kerül az albumra. Rövid, tömör, velős. James végigrappeli az egészet. Nagyon is bejövős.

Őszinte leszek az Emergency-vel kapcsolatban. Egyáltalán nem néztem a szöveget. De nem is érdekel, a szám állat. Imádom. A refrén belemászik a fejedbe és nem enged. Ennyi. Imádom.

Napló: Kat-tun

A Kat-tun volt mindig is a kedvenc Johnny's-os bandám. Emlékszem még arra a napra, mikor először láttam és hallottam Kat-tun-t. A "Lips" volt az első videó, amit véletlenül találtam youtube-on. Szerelem volt első látásra és hallásra. Utána évekig nem tudtam leállni róluk, magamba szippantottam mindent, amit kiadtak, megnéztem minden filmet, sorozatot, amiben szerepeltek. De tényleg, egyik banda sem tudott rám akkora hatással lenni, mint ők. És bár hatalmas rajongója voltam a News-nak is, az a szerelem is eltörpülhetett Kaméék mellett. De aztán kezdett szétfoszlani a rózsaszín köd, megláttam, hogy mennyire szar életük van Johnny's-os előadóként, hogy mennyire be vannak börtönözve. És ez hatalmas hatással volt rájuk. A kezdeti nagy drukk, ami bennük volt elmúlt és látszott rajtuk, hogy a hátuk közepéig sem kívánják már az egészet. Persze kivéve talán Junno-t, rajta mindig látszott, hogy szívét-lelkét beleöli mindenbe, amit mondanak neki... De Jin látványosan leszarta az egészet. A koncert dvd-n is látszik, hogy mennyire nincs ott lelkileg, mennyire nem érdekli az előadás. Kame és Jin volt a nagy páros mindig, mindig ők álltak a középpontban, ő értük őrültek meg legjobban a rajongók, de már az a páros is felbomlott, le sem tagadhatták, hogy kezdenek tönkremenni. És az sem segített rajtuk, hogy egyre szarabb dalokat írtak nekik. Az első 3 évben fantasztikus dalokat kaptak, amik mindig is kedvenceim lesznek, sosem fogom elfelejteni a szövegeiket, annyira meghatározóak voltak. És hihetetlen, hogy 3 év alatt elmúlt a tűz, ami addig bennük égett. A 2009-es évben, mikor a One Drop és a Rescue kijött már nem voltak a régiek, a számok is rosszak voltak, a koreaográfiák is, a videók koncepciója is. Mert akkoriban jött be nagyon ez az elektronikus vonal, ami egyáltalán nem a Kat-tun stílusa, de mégis rájuk erőltették. Nem volt jó ötlet. Meg a videókban is a fényűzés, giccs volt előtérben. Blöeh. Bár minden még ez előtt, a White Xmas környékén romlott el... Akkor hirtelen akkora törés következett be a bandában, hogy tudtam, hogy nem lesz jó vége. Próbálkoztak, erőltették a dolgokat, hátha rendbe lehet hozni, de nem tudták. A Love yourself mint valami utolsó segélykiáltás, de ez sem tudta helyrehozni őket. És aztán bumm. Derült égből villámlás, Jin-t eltüntették a képből. Vagyis... szerintem akkor telt be nála végleg a pohár és döntött úgy, hogy leszarja a Johnny's-t, meg a durván szigorú szabályaikat és végre elkezdi élni a saját életét. Nem hibáztatom érte. Bár baromi dühös voltam rá. De most már persze megértem. Ha Johnny's-os vagy, akkor nem te irányítod a sorsodat, hanem ők döntenek róla. A családról meg feledkezz csak el nyugodtan, mert az sosem lesz. Hát... Jin lehet, hogy csúnyán pórul járt, hiszen a Johnny's elzárt előle minden kaput a zenei világ felé, de most már helyrejöttek látszólag a dolgai. Csinálja a zenéjét, és remélhetőleg boldog a családjával. Kaméék meg próbálkoztak tovább. A Going-gal bár sikerült valamiféle előrelépésre szert tenniük, az a kislemez ütős lett, imádom a számot. És az a szomorú helyzet... hogy ez volt az utolsó olyan daluk, ami tetszett. Bár a Change your world sem nevezhető szemétnek, de nem igazán az én műfajom. :/ Ahogy az Ultimate Wheels sem. Hallgattam őket egy darabig, de hamar meguntam őket és azután nem nagyon nézelődtem feléjük... Bár letöltöttem utána megjelent lemezüket, de sosem hallgattam meg. Azóta megjelent 7 kislemezük és egyiket sem hallottam. És tegnap pedig hidegzuhanyként ért a hír, miszerint még egy taggal kevesebben lettek. Koki-t is kivágták a bandából. Gondolom most nála telt be a pohár. Állítólag a szabályok sorozatos megszegése miatt távozott, és el is tudom ezt hinni, hiszen ő nem egy kisangyal. De pont ezért imádja őt minden Kat-tun rajongó! Ő volt a bohóc, a szexi, vadóc rapper, aki a koncerten a szólója közben végigmotorozta a Tokyo Dome-ot! Akinek a szólószámai tele vannak káromkodással, de ez senkit nem érdekel, mert ő Koki Tanaka. És mi imádjuk őt. :( És most már ő sincs... Ki fogja a rappet most őszintén helyette csinálni? Kame semmiképp, ő túl lágy hozzá, Junno meg még annyira sem, ő egy édes kis plüssmackó, akit az ember egész nap szorongatna. Ueda sem, ő túl feminin hozzá, a hangja sem jó raphez. Yuichi... Tudom, hogy ő szokott rappelni a számokban, és egész jó, de Kokinak van meg hozzá a hangja és a stílusa. Nem tudom mi lesz velük... Teljesen elvesztek. Előbb a News-ból távozott hirtelen 2 tag (bár ők szabad akaratból) és azóta is csak döglődnek, most meg a Kat-tun lett 4 tagú és félek, hogy nem tudják majd folytatni. Nem lesznek elég jók a dalok, nem veszik a lemezeiket és Johnny lecseréli őket valami új bandára... És ezek az új Johnny's bandák gázosak, komolyan. :(

2011 elejéig minden kislemezük platina lett, azóta csak egyszer érték ezt el. Egyre fogy az eladási számuk... Az első kislemezüket 2006-ban több, mint 1 millióan vették meg, a legutóbbit 147 ezren. A 2012-es lemezt csak 133 ezren, míg az első lemezt több, mint 700 ezren. Oké, tudom, válság van... De AKB48, meg a többi szutyok lánybandán ez mégsem látszik meg... grr...

A Going! lemez ott csücsül a lemezeim között és mindig emlékeztetni fog a szép időkre. Mikor még Tatta hitotsu no koi-t néztem, meg Yukan Club-ot és még volt Akame és arról álmodoztunk, hogy minél előbb Japánba megyünk egy Kat-tun koncertre...

hat bohóc örökké ♥

My music: The Quarterback

My music: Hope torture

Kijött Song Ji Eun (Secret) új kislemeze és a "Hope torture" című dalhoz a videó is. És szerelem volt első hallásra nálam. Imádom. Ji Eun elképesztően jól néz ki a videóban!! Kicsit ugyan zavar, hogy néhány helyen pont úgy néz ki, mint Hyuna (ki nem állhatom ), de amúgy gyönyörű szép. :) No meg az a rész, ahol a kezük össze van szögelve, az halál creepy...

A számnak érdekes a szövege. Arról szól, hogy szakított a barátjával, de a pasi vissza akarja kapni, de ő ezt nem akarja és mondja neki, hogy ne hívja, ne keresse, ne hazudozzon neki, satöbbi. Nagyon drámai, de tetszik. A hangjáról mit mondhatnék? Tökély. :)

Eleve nagyon vártam, hogy kiadjon valami újat az utolsó szóló megjelenése óta, ami szintén fantasztikus és nem csak amiatt, mert Bang Yong Guk is szerepel a dalban és a videóban.
A kislemez érdekessége még, hogy az első szám rajta egy duett, méghozzá Zelo-val közös! Zelo ugyebár szintén B.A.P tag, ahogy Yong Guk.

My music: Almost Alice

Van ez a szám. "Strange" az Almost Alice lemezről. Imádom. Nagyon más a megszokott Tokio Hotel számokhoz képest. Mikor meghallottam benne Bill hangját, azonnal beleszerettem. Aztán meghallottam Kerli hangját... és csak arra tudtam gondolni, hogy mennyivel jobban hangzanak, ha ő nem nyávogna a dalban. Szerintem nem szép a hangja és ezt nem csak elfogultság miatt mondom. Persze, elfogult vagyok Bill hangjával szemben, de mégis, Kerli úgy énekel a dalban, mintha valaki húzná a haját. És ez annyira bosszantó és idegesítő. Mert ez egy nagyon jó dal! Lenne.

My music: "Mindig mozgásban"

Das ist soooo geil!! I really love this song and video! :) It was released today and I can't wait to hear their full new album!! Aw, exciting! ^___^

My music: today's favourite

My music: agnes vanilla ~ déja vu

Ez az egyik legjobb magyar zenei lemez, amit valaha hallottam. Imádom. Azóta, hogy először meghallgattam. Tökéletes album. Tökéletes dalok. Nem vagyok nagy híve a magyar zenének, de ettől teljesen kész vagyok. Évekig nem hallgatom meg, és mégis tudom fejből a dalok szövegét, annyira megragad a fejemben. Hát ma újra elővettem. Mondjuk azért történt, mert anyuéknál az üzletben évek óta ott porosodik ebből egy eredeti példányt, még ott maradt valahonnan. Elhagyatott, hát befogadtam. Egyszer már hazahoztam pár éve, de visszakerült. Most nem jut ismét erre a sorsra. Bekerül a kis zenei gyűjteményembe. És de örülök neki!

És ezt muszáj mellékelnem a poszthoz:

Napló: collection time!

I wanted to share somewhere my Tokio Hotel collection, just didn't find the right place. I will do it here. I don't care anymore. xD So... I started to collect my stuff in 2006. My first album was their first album I guess... it was 7 years ago, and my memory sucks xD My first was the Schrei I think. Or I had the Schrei so laut du kannst first. I remember the place and the time when I got that album. I was shopping with my mom and I found the album in the supmarket. I asked for it and my mom was superkind. :D After that I bought ÜEDW and Spring nicht and their 2 dvds. After that I sold them. XD Dunno why... But I felt bad and bought them again some time later.

I'm superproud of my TH collection. Not so big... but I have those albums and dvds that I really wanted to have. The list...

• Durch den Monsun single
• Schrei single
• Schrei album
• Der Letzte Tag single I
• Der Letzte Tag single II
• Zimmer 483 album
• ÜEDW single
• Spring nicht single
• An deiner Seite single
• Monsoon single
• Ready set go single
• Automatic single
• Humanoid album (made for Hungary)
• Humanoid album (english)
• Humanoid album (german deluxe)
• Humanoid City Live album
• Best of album (english-german deluxe)
• Leb die Sekunde dvd
• Schrei Live dvd
• Zimmer 483 dvd (limited edition)
• Humanoid City Live dvd

I bought Rette mich with some other albums but I got the wrong CD in Rette mich's CD case... lol

And I have a Bed & Breakfast album too! Haha :D 

I need still the Schrei so laut du kannst (I had it but sold it...ugh) album and Rette mich of course.

Napló: Stuff... out of my mind

First of all, if you're az Alien... send me a friend invite on last.fm. I want to collect a lot of Alien friend. ^^ My name is CosmicDriver (because I love Lead, a japanese boygroup and they have a song called Cosmic Drive. I don't know, just liked this title... :D ).

I should translate... but I can't concentrate bacause I've read my new favourite TH story and I'm so hyper now... :D The story is about Tom, his role is the sociopath. Not really, they want to set it up as if he were a sociopath. Really exciting and eventful. So bad it's just 29 chapter long... >.<
I love the writer. She's a really talented girl I think. I love her all stories. Her writings are so real and easy to read, easy to understand, easy to put myself into the main character role. I knew one other girl whose writing had this effect on me. But maybe this time it's much more. I can imagine these scenes to happen. And I'm so in love these kind of stories... :D I'm crazy about them. I can't wait to read another. With any topic. 

http://strawy.blog.neon.hu

So I'm into translating these days... weeks. We have this project with my bf. We're translating the Gu Family Book. This is a korean historical drama. I don't like historical movies, but I'm so in love with one character... I have to see his end of the story. But I'm so late... I'm always late... x"D I just can't force myself to do it... I'm sucks I know... :"D We are done with 13 episodes and we have still another 10 or more. I enjoy this work but so exhausting and there's a lot of phrases that I can't understand... >.<

This version of Durch den Monsun is so beautiful... I really love it. I just found it on my old computer when I saved all my times before we delete all the stuff. I found it and I feel the old feelings again... I like it. :) I like to remember my first period of me being a Tokio Hotel fan. I had some bad periods in my past but not this. With Tokio Hotel I started to walk the good path. Then I lost myself again but I find my way to the guys again and I'm happier than ever. I'm sorry if this sound childish or weird. Maybe some people didn't feel like this before. They should find their heroes too. It's a pretty good feeling. c:

My music: Music of the day

A számtalan dal közül, amit ma meghallgattam, kijelenthetem, hogy ez a napom dala. Enjoy! c:

My music: Moonshine

"Don't look down, don't you never look back
We are not afraid to die young and live fast
Give me good times, give me love, give me laughs
Let's take a ride to the sky before the night is gone

Moonshine, take us to the stars tonight
Take us to that special place
That place we went the last time, the last time, oh..."