Imádom a babát. Minden kis centiméterét. :D Mostanában folyton rajtam alszik, ez a legjobb az egészben. Imádom, hogy rajtam alszik. Tegnap este is én altattam vacsi után, kicsit fájt a pocója, délután is rajtam aludt, míg a többiek vásárolni voltak. Bár csak ennyit tudok csinálni vele, de ez a legjobb része annak, hogy kisbabád van szerintem. És ebben részem van és ez nagyon fog majd hiányozni, ha hazamentem...
Tegnap este olyan gyorsan faltam a vacsorám, amennyire csak engedte az erőm (meg a peperoncino :D), mert anyuka kezében volt és sírdogált. Szóval gyorsan végeztem az evéssel és rögtön lecsaptam a lehetőségre és megkérdeztem, hogy fogjam e és átvehettem. Negyed órát ringattam és utána elaludt. Aludt egy jó 20 percet, habár nem néztem az időt. Mikor anyuka ment le zuhanyozni, mondani akarta apukának, hogy vegye át tőlem a gyerkőcöt (hogy én is mehessek fürdeni, aludni), erre csak visszakérdezett, hogy miért? :D Vicces az ürge... Viszont rögtön rávágtam, hogy maradok a picivel, ha lehet. Szóval néztük a híradót, a baba a karomon aludt. :) És pont akkor ébredt fel, mikor anyuka végzett a fürdőszobában. Sikertörténet volt az este.
Mikor tegnap délután anyuka elment a kölökkel vásárolni és mi itthon maradtunk, olyan álmos voltam, hogy majdnem én is bebóbiskoltam a babával. :D Csak nem akartam mégsem, nehogy ledőljön rólam, vagy hasonló.
A kölökkel viszont nem ennyire sikeres a történet... De persze azért, mert nem érti, hogy most, hogy itt a pici nem teheti meg mindazt, amit eddig. Hogy nem törhet-zúzhat, nem dobálózhat össze-vissza, nem ordibálhat. Egy kicsit hanyagolva is van, ezt érzi is sajnos rendesen. Viszont én többet foglalkozom vele és emiatt eléggé hozzám nőtt. Néha árnyékként követ mindenhova, sokszor ha az anyjához szól, akkor is az én nevemet mondja (ezt már régebb óta csinálja az apjával is). Ha porszívózok, akkor jön utánam, mint egy kiskutya, mintha olyan piszkosul érdekes dolog lenne... :D Ma is jött velem, mikor a fürdőt tisztítottam, akkor is.
Délután próbáljuk megint altatni. A múltkor fél órát bajlódtunk vele, elfektettük a kanapén, simogattuk, meg minden, de nem sikerült, pedig nagyon álmos volt. Próbáltam ringatni a karomban, de 16 kilós... :D Nem bírtam elég ideig. Végül anyuka levitte a sötét szobába és ott hipp-hopp elaludt. Másnap talán nem sikerült, nem emlékszem. Egyszer úgy aludt el, hogy a matricát albumot lapozgattuk és egyszer csak ledőlt a feje a karomra. :D Ezt még eljátszottuk 1-2 nap, de már nem jön be a technika... Tegnap levitte anyuka, de mivel a kölök nem aludt el 5-10 percen belül sem, átment agresszívba már megint és közölte velem, hogy vigyem el sétálni. Jó, mondjuk nem bántam, mert szívesen kimentem volna sétálni. De fújt a szél, úgyhogy csak a szemetet vittük ki, ennyi volt a nagy séta... Ma megint piszkosul fúj a szél (pedig az égen zéró felhő van...>.<) és ezért megint nem mehetünk sehova... De később majd mennek vásárolni (muhahaha már muszáj kidugnia az orrát anyukának,mert üres a konyha) és akkor egyedül leszek a babával (éljen!!). :) És nézem majd tovább az Amerika kapitányt, amit két napja kezdtem el, szintén mikor a babával egyedül voltunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése