A Were The World Mine egy 2008-as Tom Gustafson film. Az alapja Shakespeare 'Szentivánéji Álom' című műve. A film egy romantikus fantázia musical. Nos, ez így elég érdekesen hangzik, igaz? Nekem abszolút elsőre megragadta a figyelmemet. Egyrészt mert odavagyok Shakespeare műveiért, másrészt kíváncsi voltam egy musical változatra, harmadrészt pedig a témáját tekintve döntöttem amellett, hogy ezt nekem meg kell néznem.
A történet középpontjában a képen is látható fiatal, középiskolás srác áll, ő Timothy. Egy kisvárosban lakik, egy fiúiskolába jár, ahol ő az egyetlen, aki meleg... Hát itt kezdődnek a problémák. Természetesen, ahogy az lenni szokott, szegényt folyton szekálják mássága miatt. Főleg a helyi nagymenők, a rugby csapat tagjai, aminek kapitányába titkon szerelmes ez a szomorú sorsú hős... Az anyja nem érti meg, sőt, nem tudja elfogadni fia identitását, az apja nincs is a képben. Egyetlen támasza két barátja, Frankie és Max.
Mivel épp utolsó éves a középiskolában, a hagyományokhoz híven idén is megrendezett musicalbe jelentkezik tanárnője unszolására. Mialatt a darab sorait próbálja memorizálni, felfedezi a vad árvácska elkészítésének receptjét (a virágból kicseppenő folyadék hatására a személy beleszeret az első emberbe, akit meglát). Arra használja a varázsvirágot, hogy mindazokat, akik eddig megkeserítették az életét, bújjanak bele az ő cipőjébe.
A film első igazi meghatározó pontja a meghallgatás. Először mert kiderül, hogy Timothy-nak mennyire fantasztikus hangja van, másrészt, mert a rugby csapat az egész meghallgatását végighallgatja, a tornaterem előtti lépcsőn várva az edzésük kezdetére. És ugye ebből következik, hogy Jonathon, hősünk csodáltja is fültanúja, majd szemtanúja is lesz a meghallgatásnak. Bár nekem, hogy őszinte legyek, csak a film végén esett le a dolog, de Jonathon-ban igazából már itt nagy változás megy végbe, amit viszont a film végéig nem fed fel (mert nem tud mondjuk, a varázslat miatt).
Timothy azonban hatalmas felfordulást idéz elő a varázs virágjával. Sikerül olyanokra is ráküldenie a szerelmi bűbájt, akire nem akarta. Mivel a sok furcsaságnak köze van a színdarabhoz, a szülők azonnal le akarják fújni az előadást. De a shownak le kell mennie, ezért elhallgattatják a dühös szülőket, Timothy-nak pedig el kell fogadnia, hogy a mókának vége.
Az előadás lezajlik, hatalmas siker, nem csupán, mert jól adták elő, de a varázslat is elmúlt, a város ismét visszaváltozott azzá az unalmas hellyé, ami mindig is volt. És mikor már azt hinné az ember, hogy szegény Timmy-nek végül nem jön össze a nagy happy end befejezés, akkor jön a fordulat, amiről már az elején is beszéltem. Kiderül, hogy Jonathon talán bűvölet alatt állt, de mégsem teljes mértékben. Hiszen a varázslat nélkül is odavolt hősünkért.
Több szempontból is rendkívülinek és fantasztikusnak tartom a filmet. Egyrészt nagyon jók a színészek! Tanner Cohen, aki Timothy-t játssza, szerintem nagyon tehetséges színész és a hangja is elképesztő! Pedig csak alig egy évig képezte a hangját, amúgy sosem foglalkozott ezzel a dologgal. A Jonathon-t alakító Nathaniel David Becker viszont annál inkább, tinédzser kora óta dolgozik a hangján. Az énekespacsirta Frankie-t pedig nem más, mint a szintén kiváló (és egyik személyes kedvencem) színész Robin Williams lánya, Zelda Williams alakítja.
A fantasztikus jelenetek és a remek dalok felhőtlen szórakozást nyújtanak a néző számára. Mindenkinek ajánlom, aki szereti a musical filmeket, a klassz dalokat, a varázslatokat, a cuki szerelmes filmeket, a happy end-et, akárcsak én.
Timothy azonban hatalmas felfordulást idéz elő a varázs virágjával. Sikerül olyanokra is ráküldenie a szerelmi bűbájt, akire nem akarta. Mivel a sok furcsaságnak köze van a színdarabhoz, a szülők azonnal le akarják fújni az előadást. De a shownak le kell mennie, ezért elhallgattatják a dühös szülőket, Timothy-nak pedig el kell fogadnia, hogy a mókának vége.
Az előadás lezajlik, hatalmas siker, nem csupán, mert jól adták elő, de a varázslat is elmúlt, a város ismét visszaváltozott azzá az unalmas hellyé, ami mindig is volt. És mikor már azt hinné az ember, hogy szegény Timmy-nek végül nem jön össze a nagy happy end befejezés, akkor jön a fordulat, amiről már az elején is beszéltem. Kiderül, hogy Jonathon talán bűvölet alatt állt, de mégsem teljes mértékben. Hiszen a varázslat nélkül is odavolt hősünkért.
Több szempontból is rendkívülinek és fantasztikusnak tartom a filmet. Egyrészt nagyon jók a színészek! Tanner Cohen, aki Timothy-t játssza, szerintem nagyon tehetséges színész és a hangja is elképesztő! Pedig csak alig egy évig képezte a hangját, amúgy sosem foglalkozott ezzel a dologgal. A Jonathon-t alakító Nathaniel David Becker viszont annál inkább, tinédzser kora óta dolgozik a hangján. Az énekespacsirta Frankie-t pedig nem más, mint a szintén kiváló (és egyik személyes kedvencem) színész Robin Williams lánya, Zelda Williams alakítja.
A fantasztikus jelenetek és a remek dalok felhőtlen szórakozást nyújtanak a néző számára. Mindenkinek ajánlom, aki szereti a musical filmeket, a klassz dalokat, a varázslatokat, a cuki szerelmes filmeket, a happy end-et, akárcsak én.
