Épp az imént fejeztem a Glee új évadának 3. részét... és baromira fáj a fejem... a sírástól. Fantasztikus rész lett, csodás, ahogy emléket állítottak neki. A dalok is elképesztőek. Persze végigsírtam az összeset... Annyira más volt ez, mint bármilyen másik sorozat rész, ahol elvesztünk egy szereplőt. Mert tudod, hogy itt nem csak arról van szó, hogy egy színész megunta a szerepét és kiírták a sorozatból. Nem. Ez most tényleg örökre szól. Nem lesznek időnként visszatérései, nem fog besétálni egy-egy cameo erejéig, ahogy a régi karakterek mindig visszatérnek a nagy pillanatokban. Cory örökre távozott a sorozatból és ez rohadtul szar. És elképesztő, hogy a barátnője képes volt odaállni a díszletek közé és elénekelni a dalt és eljátszani a szerepét. Persze az összes szereplőn látszott, hogy ez most nem teljesen megjátszott kiborulás vagy sírás. És ettől csak még rosszabb. Ugh.
Érzelgős picsa vagyok, tudom és lehet, hogy ciki, de akkor is. És tudom, hogy nem kéne sírni azon, ha egy nem valós karaktert kiírnak egy sorozatból. Úgyis látom más filmekben, sorozatokban. De mégis folyton végigbőgöm az ilyen részeket. És most talán még azt is mondhatjuk, hogy annyira nem ciki, hiszen nem csak karaktert kell meggyászolni, hanem egy valódi embert. Mindegy, hogyan halt meg. Nem számít.
"The show must go... all over the place... or something."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése