A következő címkéjű bejegyzések mutatása: útinapló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: útinapló. Összes bejegyzés megjelenítése

Olaszországi útinapló: Velence képekben

Előbb pár szót had ejtsek. Tehát Velencében 2013. február 9-10-én jártam, írtam is róla egy bejegyzést már, amit mondjuk úgy dobtam össze, hogy nehogy elfelejtsek időközben valamit, megmaradjanak az emlékek. (itt olvashatod el)
Velence csodálatos város, egy hatalmas álmom vált valóra azzal, hogy eljutottam oda. Ugye akkor éppen nagyban tartott a karnevál, ezért talán a normális embertömegtől is nagyobb csorda vett körül. Egyrészt félelmetes élmény (hiszen egyedül voltam), másrészt fantasztikus kaland volt. És szeretnék pár képet megosztani róla itt a blogon utólag is. :)

A képek megtekintéséhez olvass tovább!


Olaszországi útinapló: Velence 2013. február 9-10

Reggel 7:10-kor indultam busszal Picedo-ból Desenzanoba a vonatállomásra. 7:45-re értünk oda, 7:54-kor indult a vonatom Veronába. Veronában negyed óra múlva indultunk tovább, így olyan fél 11 körül értem Velencébe. Már nem emlékszem pontosan, igazából nem is néztem az időt. Nagyon klassz volt igazából. Eléggé fáradt voltam mondjuk a korai kelés miatt. A vonat két szintes volt, most felülre ültem. Mentünk, zötykölődtünk Velence felé. Padovában aztán annyian szálltak fel, hogy egy gombostűt sem lehetett volna leejteni. Mikor Velencéhez értünk, ugye a tengeren keresztül mentünk, az nagyon klassz volt. És mikor beértünk Velencébe, az emberek üdvrivalgásban törtek ki, tapsoltak, kiáltoztak és mindent teleszórtak konfettivel. (ezt csak azután láttam, hogy leszálltam, a vonat padló tele volt vele, nesze nektek vonattakarítók!)

Még nincs vége! A teljes bejegyzéshez olvass tovább!

Olaszországi útinapló: Venice trip preparations

Hétvégén Velencébe akarok menni. Még keddig tart a karneváli időszak és szeretném látni. Ez a legtutibb időszak, mikor odamehetsz. A busz oké, a vonat oké, asszem. Reggel 7:10-kor megy busz innen, 7:45-re ér Desenzano-ba elvileg a vonatállomáshoz. Na ez kicsit necces, mert a vonat 7:53-kor indulna... :/ A vonat nem késik és nem vár meg, szóval... nagyon elkéne érnem azt. Mert a következő igaz, hogy 20 perc múlva indul, de nem is megy be Velencébe, csak Mestre-ig, ami mondjuk annyira nem rossz, viszont majdnem 3-szor annyiba kerül a jegy... 27-28 euró. A 7:53-mas vonatra meg csak 11 euró. Azért nem mindegy.
Még szállást sem találtam. Vagyis akad még egy pár szabad, de mind 50 euró felett van. Mikor Torinóban éjszakáztam, ott 30 euróért szálltam meg. Hm... De ha nem találok olcsóbban, akkor megyek inkább drágább helyre, csak menjek. Már itt tartok.
És ha jönnék visszafelé, akkor meg el kéne értem jönni Desenzanoba, mert busz nem lesz. lol

Olaszországi útinapló: Borzalmas nap

Szombat. Először úgy volt, hogy Milánóba utazom. De mégsem így lett. Először is, mert így is csak 5 órám lett volna a városnézésre és ez nem elég semmire! >.< Milánó hatalmas, az állomástól pedig messze vannak a megnézendő épületek. Reggel a 7-es busszal kellett volna mennem, este pedig a 6.10-est kellett volna elérnem. Háromnegyed óra busszal Desenzano, onnan másfél óra vonattal Milánó, nézelődés,majd újabb másfél óra vonatozás és háromnegyed óra buszozás... Meg féltem, hogy megint nem sikerül megnéznem az utolsó vacsorát és akkor meg semmi értelmes az egész utazásnak.
A második terv az volt, hogy Desenzanoba megyek. Ki is néztem, 12:35-kor ment egy busz. Odamentem a megállóhoz. Direkt a másikhoz álltam, mert ahova a múltkor mentem, ott hiába vártam, mert nem jött. Úgyhogy most elővigyázatosságból a másik megállóba álltam, oda, ahova amúgy is ki van írva a busz. Vártam... jött is egy busz, rajta naaaagy betűkkel, hogy Desenzano. Csak hogy szépen el is ment mellettem a másik irányba. Ugyanis a busz pont a másik megállónál állt meg! -__-" Jó, hát megnéztem, hogy mikor megy a következő, 13:35-kor. Addig sétálgattam a nem túl nagy faluközpontban... Először úgy gondoltam, hogy ezúttal a másik megállóba állok be, de az utolsó pillanatban mégis meggondoltam magam. Gondoltam, ha megint ugyanarról jön és ugyanarra megy, akkor a másik oldalról leinthetem a buszt. Hát megint elszúrtam. Csakugyan megint a másik megállóhoz érkezett a busz, csak hogy nem arra ment, hanem a kereszteződésnél lefordult... Ergó esélyem sem volt, hogy leintsem vagy hasonló... -__-"" Meg amúgy sem értettem, mert a busz Brescia-ba ment, de Desenzano is ott volt a listáján, ami egyáltalán nem esik útba Brescia felé... Mikor megy a következő? 13:55... Ekkor már 12:00 óra óta kint voltam, a hó szakadt... Hát vártam tovább. Gondoltam elsétálok a picedoi (picsédói) megállóhoz, ott leintem. Biztos terv. Hát nem az volt. A busz nem jött. Valószínűleg ez is a másik úton ment, mint a 12:35-ös. Hát visszasétáltam a fentimegállóhoz, hogy ott várjam meg a következő(!!) buszt, ami 14:35-re van kiírva. Hát ezzel sem találkoztam... Ekkor már betelt a pohár. Fogtam magam és elsétáltam Soianoba (szojánó), ami 1 kilométerre van Polpenazze-től kb. Utána pedig vissza Polpenazzeba és onnan tovább Puenaghoba (puenyágó), csak egy másik útvonalon, mint szoktam. Hát, ennyi. 16:45 körül értem vissza a házba. Az biztos, hogy kiszellőztettem magam rendesen.

Na már most, visszatérve a buszokhoz, már nem tudom, hogy összesen hányra vártam, de volt egy eset, amit már nem tudom, hogy hányashoz tudok besorolni, de vártam rá, emlékszem, nem jött, hanem mikor sétáltam el a megállótól, akkor ment el mellettem...

Hát, hivatalosan is GYŰLÖLÖM  az olasz busz tömegközlekedést.

Áááá! Kiegészítés! Azt hiszem, egy átok ül rajtam. 2 nap alatt 2 nadrágomat sikerült összekennem ribizlilekvárral reggelinél... Ezért 2 nap alatt 2-szer mehettem fel a faluba citromot venni... És még az sem szedte ki a foltokat... :(

Olaszországi útinapló: Polpenazze del Garda

Polpenazze (teljes nevén Polpenazze del Garda) egy kis... falu, de nem úgy kell elképzelni, mint Magyarországon, ahol elmész egy faluba és a népesség 90% 60 éven felüli és csupa öreg házak övezik az egyetlen utcáját a falunak.
Lombardia régióban található, a Garda-tó mellett, 2612-es a lélekszáma. A falu persze régi, ez érződik rajta, viszont a házak fantasztikusan néznek ki, a központ is teljesen felújított. Sok üzlet nincs, csak egy hentes, egy pékség, egy ingatlanközvetítő, egy zöldséges, és két sima üzlet, ahol a legalapabb dolgokat lehet beszerezni. Ezeken kívül van több étterem is, pizzázók.
A központban található ez a hatalmas templom, a Chiesa della Natività della Madonna. (alsó kép)
A központban van az üzletek és templom mellett az önkormányzat 4 emeletes épülete és a posta is.
A postáról annyit tudni kell, hogy hétfőtől-szombatig nyitva vannak. Viszont eddig úgy volt, hogy hétfőtől péntekig csak fél1-ig volt nyitva, most ezt meghosszabbították, így háromnegyed 2-ig van nyitva. Ez mondjuk számomra nagy boldogság, mert mindig rohantam a postára, így viszont elindulhatok kényelmesen ebéd után is.
Amit Olaszországban most már sikerült megszoknom, de amit nem tartok egy jó dolognak, az a furcsa nyitvatartás. Egy csomó üzlet például hétfőn nincs nyitva egyáltalán és emellett még ott van a szieszta is, ami ugyebár azt jelenti, hogy délben vagy 1kor bezárnak és 3-4 óra után nyitnak ki. Nyáron ez még érthető dolog, de ilyenkor már nincs kánikula, így szerintem semmi szükség rá. Számomra pont ez a sziesztaidőszak lenne a legmegfelelőbb, hogy a faluba felsétálva elintézzem a dolgaimat, de hát így ez mindig hétvégére hárul...
Itt északon már jobb a tömegközlekedés. Vannak buszok, de innen csak ritkán indulnak. Jártam már úgy is, hogy egyáltalán nem jött a busz... Ezért ha buszozok, akkor lesétálok a szomszéd nagyobb faluba és onnan szállok fel, mert ott a megálló mellett el kell haladnia a busznak. Viszont ha le akarsz valahol szállni, akkor oda kell menned előre a sofőrhöz és rá kell szólni, hogy álljon meg, mert különben nem áll meg a buszmegállókban... Nem elég, ha megnyomod a jelzőgombot. Mintha csak dísznek lenne az ott...

Olaszországi útinapló: Polignano a Mare

Először lássunk pár alap dolgot... :) 
Polignano (teljes nevén Polignano a Mare, ejtsd: polinyánó) Olaszország déli részén található, a pugliai régióban, az Adria partján. Hangulatos kisváros, kicsivel több, mint 16.000-as a lélekszáma.
És ha már ezeket tudjuk, akkor jöjjenek azok a dolgok, amiket nem írnak a wikipédián, hanem a saját két szememmel tapasztaltam meg!


Bari mellett, a Torre Canne nevű kis faluban voltam ugyebár, ami szintén a tengerparton található. Ezen a részen a tömegközlekedés nagyon elmaradott vagy egyáltalán nincs. A közeli nagyobb faluból, Fasano-ból indultam útra, mert ott volt a legközelebbi vasútállomás. Busz nincs, a vonattal viszont csak pozitív élményeim voltak. Az állomás kulturált, a jegyet automatából sikerült megvennem. A vonat időben jött és indult. Rövid utazás után aztán megérkeztem Polignanoba. A kisvárosról alig tudtam valamit, előtte gyorsan felkerestem az internetet, hogy mégse teljesen tudatlanul bolyongjak ott és kaptam szóban is segítséget, mit merre keressek. De az a helyzet, hogy semmi aggodalomra nem volt okom, nem lehet ott eltévedni.
Az állomásról kilépve rögtön a városban találod magad. Egy egyenes út vezet a belvárosba, a főútra, ami ottjártamkor éppen tele volt árusokkal. Ha letérsz erről az útról, akkor 100 méter után el is jutsz a tengerpartra. A parton hosszú, több kilométeres sétány terül el, ahonnan fantasztikus a kilátás a hullámzó tengerre, ha áthajolsz a korláton, akkor pedig láthatod a lábad alatt elhelyezkedő óriási sziklaszirteket, amik végig csipkézik a várost a tenger felől. Félelmetes, de lenyűgöző. A sétány végére érve láthatjuk meg a kis szigetet, ami külön áll a parttól, de szerintem simán át lehetne ott sétálni, a távolság elenyésző. A sziget aprócska, csupasz kő, a helyiek pedig egy nagy keresztet telepítettek rá. (lásd utolsó fotó)
De mivel tengerpart, itt is lennie kell strandnak! A beach két hatalmas sziklatömb között található, egy kis öböl. Nem túl nagy és elég sziklás, nem a legideálisabb, de a nyári forróságban mégis tökéletesen megfelelő a csobbanáshoz. A strandhoz egy hosszú lépcsősoron lehet lemenni. Ahogy haladsz egyre lejjebb, a lépcsősor átvezet a hatalmas kőből épült híd alatt. Pazar.
 Legfőbb látványossága a tenger a sziklaszirtekkel, de a városban is van pár dolog, amit érdemes megtekinteni, ha ott járunk. Ilyen a régi városkapu, az Arco Marchesale, amit nem nehéz eltéveszteni, mégis könnyű. A főúton található, a strandra levezető lépcsővel szemben.
Ami nagyon tetszik Olaszországban, hogy fejlődnek természetesen, ők is modernizálják magukat, mégis megadják a tiszteletet a hagyományoknak és tisztelik a régi műemlékeiket, nem úgy, mint más országokban, ahol ezek a dolgok elvesznek a rengeteg modern épület között.
Ez a kapu is ilyen, de szinte minden városban így volt, ahol jártam. Főleg délen.
További látnivalók: Palazzo del Governatore, Palazzo del Feudatario, Palazzo dell'Orologio, Abbazia di San Vito. Ezek közül kiemelném az Abbazia di San Vito-t, ami egy régi kolostor. Az épület nincs felújítva, megmaradt eredeti formájában. Ezt azonban nem sikerült megnéznem, bármennyire is szerettem volna, ugyanis a városon kívül található és nem találtuk elég biztonságosnak, hogy oda kisétáljak vagy kibicilizzek (mert eredetileg vittem volna magammal biciklit a kirándulásra, de így utólag azt mondom, hogy nem lett volna rá szükség, gyalogszerrel is tökéletesen bejárható a város pár óra alatt, beiktatva egy fagyizást, ahogy én is tettem ^^).
Amit mindenképp meg kell említeni Polignanoval kapcsolatban, az a Grotta Palazzese, ami egy barlang. A bejáratát lehet látni a parti sétányról, a belsejét pedig úgy lehet megnézni, ha befizetünk egy hajókirándulásra. :) Sajnos ezt is kihagytam, pedig igazán izgalmas lehet. Képek alapján csodás lehet a barlang.